Külső és belső tulajdonságok:

Arcán zsenge fiatalság márványba metszett , finom vonásait pillanthatja meg akit kegyell, vagy veszni szán a sors. Hogy ifjú-e vagy gyönge leány, nem tudni, ám meg nem kívánná senki, hisz eleven ember fiát reszketni készteti az időtlenség súlyos érzete, mely lassú mozdulataiból, reves hangjából szitál. Tekintete üres, bőre halovány hamuszín, mintha kisápadni kívánna a jelenből, hogy a múlt és a jövendő titkai már mind látni engedtettek néki. Karcsú testét bő kelme redőzi körül, mely csak arcát nem fedi el, s tűnhet akár rozsdaszínűnek, porszürkének, barackhamvúnak, hófehérnek, föld-, vagy mohaszínnek egyaránt, hogy a szemlélő egyikre sem merne megesküdni szeme világával. Szavát felsőbb szférák használják csatornául, mivel halandó szolgáiknak ejtik el olykor akaratuk cseppjeit, így közelebb van az éghez, mint a földi dolgokhoz. Eszköz ő, akaratlan, de mindig okkal cselekvő. Egyszerre járja a múlt és az eljövendő korokat, így a jelenben ködös látomásnak tűnhet csupán.

A karakter pontértékei:

A karakter története:

Aravatun orákulumáról sosem volt bizonyos, hogy létezett-e egyáltalán, a nép ajkán élő legenda csupán, vagy kultusz, melynek ha hódolni nem is, róla megemlékezni illik olykor. A kopár sziklatűk falába vájt barlangkolostorok miazmás csendje nemzetékek óta felkavarja a képzeletet, s az év bizonyos szakában mindig akad egy-két zarándok, mely áldozati tüzet gyújt a sziklák lábánál. Ám azok, kik a sorsukat kutatni merészkednek neki a nyaktörő, s pengeéles szirteknek meglehetősen kevesen vannak, s még kevesebben, akinek sikerül is megtenni a kolostorig vezető utat. Az elhagyott termek csendjében- ahol a lélek minden rezdülése visszhangot ver- pillanthatja meg a szerencsés bátor a látnokot, kinek szavában a mindenséget álmodó égi hatalmak hangja rezdül. Ködös jóslataiért borsos árat kér a sors, és a kíváncsi akkor fizet meg értük, mikor a legkevésbé sem számítana rá. Krónikák tanúsága szerint akadt példa rá, hogy megmutatkozott olykor, királyokat, egyházfőket keresett fel egy-egy történelemformáló esemény előestéjén, ám az égiek egyszerű szolgáinak ritkán adatik meg, hogy láthassák, s ha így is esik, futóbolondnak nézik az ezzel dicsekvőt. Ám bizonyos, hogy nem ok nélkül hagyja el lakóhelyét, s ki megpillantja, annak sorsa csakhamar oly fordulatot vesz, miről azelőtt nem is álmodott volna.

Egyéb információk: