Ramon Trevelore
((Zöldfülű Fenomén))
E-mail: dildow@freemail.hu
Nem: Férfi
Azonosító: #162

Külső és belső tulajdonságok:

Megjelenése mindig kifogástalan, öltözéke egyszerű, hivalkodástól ment, de szabása a legújabb divatot követi és csakis a legfinomabb kelmékből. Gyengébb női szíveket megdobogtató ábrázata mindig gonddal borotvált. Állandóan finom parfümillat lengi körbe,már messziről jelezve közeledtét, s védjegyként hirdetve ottjártát. Eszközeit (mik kizárólag nemes anyagokból valók: ezüstből,cetcsontból,teknőchéjból,ébenfából) mindig magánál hordja kézre való bőriszákjában. Bár a késsel felettébb jól bánik -már-már zavarbaejtően jól- sosem látni azt nála, csupán karcsú tőrkardját hordja nyíltan.
Tökéletes úriember, a jómodor és stílus nála mindeneknél előrébb való. Munkájának tökéletességére (és hírnevére ezzel együtt) kínosan ügyel, nem véletlenül nevezik értőbb körökben művésznek, s nem csak egyszerű iparosnak. Mesterségének természete kényes, hiszen érdemes urak oly közelségbe engedik magukhoz pengével a kézben, mi ugyancsak nagy bizalmat feltételez. Nem csak borotvál, fogat is húz, ha a szükség úgy hozza, s enyhíti a fájdalmat, mit a legbüszkébb hadfi is szégyell. Parókákat és flastromokat készít, hogy jótékonyan leplezze az idő múlását. Párbajnál segédkezik és ellátja a sebeket, mik becsületből és becsületért fakadtak, így diszkrét gazdája az urak legféltettebb titkainak is. Szolgálatait egyetlen magára valamit is adó nemesember sem nélkülözheti, megtanult hát rászolgálni e kitüntetett bizalomra.

A karakter pontértékei:

Erő : 2
Ügyesség: 5
Állóképesség: 2
Mentál:1
Szakértelem: 3 (illem,kultúra, nyelvek, értékbecslés, zsebmetszés, zárnyitás, szakma: borbély-felcser-parókakészítő, alkímia, iradalom, zene)
EP: 13
TÉK: 7 + 2 (tőrkard)/ +1 (kés-tőr-borotva)
TÉT: 6 + 1 (tőr,kés,köpeny)
VÉK: 7 + 1 (köpeny, minek forgatását víváshoz kitanulta, de dobja is ha kell)

A karakter története:

Bölcsője egy fiorissai bordélyban ringott, apját nem ismerhette, de ámulattal tekintett minden betérő gavallérra, azt találgatva, vajon melyikük lehetett nemzője. Már korán elhatározta, egyszer ő is közülük való lesz, így amint tehette hozzálátott, hogy a semmiből váljon tehetőssé. Parittyás utcakölyökké vált, piaci kofák életének megkeserítőjévé, majd kisstílű tolvajból ifjúként a paloták árnyékában késelő brávó lett, hogy pár ezüstért tegye el láb alól azokat, kiknek útja náluknál hatalmasabbakét keresztezte. Mikorra kellő pénzt gyűjtött már szabadon udvarolhatott egy borbélymester leányának, Clarissának. A leány atyja nem nézte jó szemmel a fiatalok nászát, ám amikor Clarissát és születendő fiukat elvitte a gyermekágyi láz, az öreg belátta, hogy örökös nélkül az üzlet előbb-utóbb hitelezői kezére kerül. Mivel ifjú veje a pengén és szélhámosságon kívül semmihez sem értett, ám azokhoz kiváltképp jól, dohogva próbát tett vele és legnagyobb meglepetésére nem kellett csalatkoznia. Halálos ágyán már kifényesített cégért és prominens vendégkört hagyhatott örökösére. Ramont az évek során kézről-kézre adták grófok és bárók,míg végül egy külhoni főrang olyan ajánlatot tett számára, mit vissza nem utasíthatott: legyen személyes borbélya a messzi gyarmatokon. Eladta hát apósa műhelyét és követte ujdonat urát Heluaira. Évek teltek el, s hősünk szinte családtag lett a Pérez-ültetvényen, gazdájának legfőbb bizalmasa, tanácsadója, cinkosa ha kellett. Ám alig egy éve, hogy Pérez urat elvitte valamely trópusi kórság, így jobbnak látta, ha hajóra száll és új mecénás után néz, szerencséjét ezúttal Egroniában keresve.

Egyéb információk: