Veras Kay
(Zöldfülű Kalandor)
Nem: Férfi
Azonosító: #153

Külső és belső tulajdonságok:

Veras Kay vékony testalkatú, 186 cm magas 40 körüli férfi. Vastag, térdhosszig érő hasítottbőr kabátot, fehér ujjast és puha bőrcsizmát visel. Rövid, jellegtelen hajviseletét gondosan nyírt szakálla ellensúlyozza.

Kay furcsa ember, sokszor szótlan, máskor különös lelkesedéssel ered meg a nyelve. Szenvedélyes, de türelmes természetű. Kedveli a csendes hosszantűrést és az alázatot. Az ilyesmi tudja megnyitni barátsága kapuját.

A karakter pontértékei:

Erő: 1+1= VÉK: 5d10
Ügyesség:1+3= VÉT: táv+4d10
Állóképesség: 1+0= TÉK: 8d10
Mentalitás: 1+1= TÉT: 8d10
Szakértelem: 1+3= EP:12, MP: - (orvos)

A karakter története:

Veras Kay városi orvos, felesége, s gyermekei vannak. Hosszú évekig éltek a koronavárosban, ahol a férfi tiszteletet és elismerést vívott ki az egyszerű polgárok körében munkájával, „mindenki szolgája” hozzáállásával. Mindez két éve változott meg, amikor egy gazdag és befolyásos vidéki nemes – ki épp a városban időzött – szemet vetett a legkisebb leányára. Az orvost egyik szolgája betegágyához hívatta, de mindez csak fondorlatos csel volt a részéről, hogy hálót vessen a kis Fruschinának. A szolga Veras kezelését követően a rendelőjében meghalt, amit az orvos a dolgot érthetetlenül fogadva a nemes úr előtt megállapított. Hazament a családjához, de alig ért haza, a gróf azonnali kártérítést követelve érkezett meg hozzájuk a városi őrség és a bíró kíséretében. Nagy összeget követelt, amit Veras képtelen lett volna kifizetni. A gróf „nagylelkűen” felajánlotta, hogy Veras doktor kiválthatja követelését a leánya jövőbeli neveltetésének jogáért cserébe. Az orvos mindezt nem akarta, de gondolnia kellett másik lányára és a fiára is. Kényszerű egyesség született, s a kis Fruschit azonnal elvették tőle, a családtól. Napokig ült búskomoran az orvos az üres rendelőben ahová az eset óta nem jött egy beteg sem, elpártoltak tőle a könnyen terjedő hamis pletykákra éhes emberek. A szolga teste még mindig az asztalán feküdt, s Kay fejében a bánatot átvette a csak a munkájára figyelő orvos hűvös racionalitása, a mellé társult indulattal furcsa párost ülve. Belekezdett a boncolásba, a kórisme megállapításába. Szörnyű megállapításra jutott, s hazarohanva megosztotta mindezt a feleségével. Az asszony látva a férj indulatját megvigasztalta és útjára eresztette őt. Hozza haza a kis Fruschit, kerüljön az bármi erőbe és időbe. A fiára bízta a neje és idősebb leánya biztonságát. Útnak indult. Sokfelé járt, a nemest keresve, akinek a nevét sem tudja, mert az igazi, mint több hónapos keresés után egy családfa kutató barát asztalánál kiderült, rejtve maradt előtte. De az arcát nem felejtette el, s űzi keresi azóta.

Egyéb információk:

Egy fokost és egy számszeríjjat hord magánál, hogy megvédhesse magát. Vándorlása során orvoslással keresi meg a betevőt.